Archive for the 'kisvállalati PR' Category

Újjászületik az oldal! Addig a Facebookon lakunk: facebook.com/hirnevugynokseg

Az a helyzet, hogy a blog átalakul. Teljesen. Addig is, amíg az új design és tartalom elkészül, jobbnál jobb kisvállalati PR tippekel és sztorikkal várlak a Facebookon, ITT.

Kattintás után kérlek lájkold az oldalt, hogy mindig megkapd a legfrisebb posztokat.

Mi lesz a bloggal?

Az a terv, hogy megmarad. Lehet olvasgatni az archív posztokat, az új oldal indulásáról is a Facebookon lesz infó.

Tehát még egyszer:

kisvállalati PR fortélyokért és sztorikért gyere a Facebookra és lájkold az oldalt.

Ha valami oknál fogva nem működne a link, írd be a Facebook keresőjébe a Hírnévügynökség szót, vagy másold a böngésző címsorába: https://www.facebook.com/hirnevugynokseg

Jobbnál jobb sztorikkal várlak!

Viszlát a Facebookon:)

Fülöp Zoli

Fura teremtmény! De mi lehet ez? És mi köze a péerhez?

Lássuk mit látunk: elöl sertéslábak, disznófej, rajta taréj. Középen tollas test, szárny és tyúklábak. Fura teremtmény…

Mosolyogjon aki szeretné, hogy ilyennek lássák cégét a vevői!?

Ne vigyorogj! A vállalkozások által használt kommunikációs eszközök többsége ilyen- következésképpen a vevők fejében kialakuló a kép is.

Sokan engednek a csábításnak és egy eszközzel több cél is szeretnének elérni. És ha nem világos a cél, az eredmény sem lesz az, sőt gyakran el is marad:

Sajtóközleménynek álcázott reklám, ami nem generál médiamegjelenést.
Hírlevélként küldött bonyolult szakszöveg, amit nem olvas el senki.
Postnak álcázott reklámok a Facebook oldalon, melyek nem építenek közösséget. Megannyi fura teremtmény…

Egy eszköz, egyetlen világos cél. Ha világosan meg tudod fogalmazni, hogy mi az alkalmazott kommunikációs eszköz célja, az már önmagában fél siker.

Például ennek a blognak az egyetlen célja, hogy segítsen jobban megérteni, hogy mire és hogyan használhatod a péert. Egyszóval: tanítson. Ennyire egyszerű.

Lábjegyzet: mi látható valójában a képen?
A bejegyzéshez illusztrációként használt fotón látható teremtmény Heston Blumenthall angol séf műve, aki életre keltett egy középkori Tudor lakomát. Egy baromfi és egy sertés részeiből alkotta teremtményét, éppen mint Frankenstein. Ez is jó sztori.

A kép forrása: flickr.com/photos/meemalee/

Fülöp Zoli

Oszd meg a tudást, oszd meg a bejegyzést ezekre a gombokra kattintva:

Miért a rossz hír a jó hír? És ki hibája?

Esküszöm, hogy megtörtént, hogy közöltünk a hírt egy közelgő konferenciáról és egyetlen média sem hozta le. Majd átírtuk negatív tónusúra és több vezető médium előkelő helyen adott hírt róla. Miért van tele rossz hírekkel a média, miért a rossz hír a jó hír? Erre a számtalanszor nekem szegezett kérdésre próbálok választ adni – bár a válasz lehet nem fog tetszeni:

Azért van tele a média rossz hírekkel, mert azt nézik a legtöbben. Csak gondold végig a saját reakcióid, amikor e bejegyzés címét elolvastad. Ha olyan vagy mint amilyen az emberek többsége – és amilyen én is -, akkor a negatív megközelítés önkéntelenül felkeltette az érdeklődésed. Ilyen egyszerű. Azaz mégsem:

Tudományos kutatások támasztják alá, hogy az emberek érdeklődését a rossz hírek keltik fel. Sőt! Jobban emlékezünk azokra a dolgokra, melyek a rossz híreket követik, mint azokra melyek megelőzik azt. Ennek részben az a magyarázata, hogy a negatív hírek vannak az életünkre jelentős hatással. Ösztönösen el akarjuk kerülni a bajt, ezért aztán odafigyelünk mindenre ami rossznak néz ki, ami veszélyt jelenthet ránk nézve…

Dühít valami? Vagy félsz? Az nagyon jó hír!

A rossz hírek között is a legjobb az ami dühöt vált ki. Emelkedik a benzin ára? Szuper! A vízcsapból is ez folyik és még a tudatos médiafogyasztók is találkoznak az üzenettel. Emelkednek az adók? Remek! Egy héten át mindenki erről beszél. Épül egy új iskola? Na és? De ha van körülötte egy kis botrány, garantált a címlap!

A második legnagyobb érdeklődésre számot tartó hír, ami félelemmel tölt el. Narancsriasztás, katasztrófák, az eurozóna válsága, globális felmelegedés? Címlap, címlap, címlap. Emlékszel hol voltál, amikor hallottál a Wolrd Trade Center katasztrófájáról? És amikor a 2006. októberi tüntetésekről szóltak a hírek? Emlékszel? A félelem és a düh megragadja a figyelmet, felkelti az érdeklődést és hosszan megmaradó emlékeket eredményez.

Politika, sztárok, egyebek

Ugyan így megvan a tudományos magyarázata, hogy miért van tele a média politikával és sztárokkal. Az sem véletlen, hogy mindig a kisember szemszögéből mutatja a dolgokat a média, legyen szó iskolakezdéstől vagy éppen az adózás rendjének változásáról. Az előbbi magyarázata, hogy embereket érdeklik a közösség magas társadalmi státuszt betöltő tagjairól szóló információk, míg utóbbi esetében magasabb a hírérték ha a néző magára ismer. És akkor ott van még a cukiság faktor, amiről az előzőbejegyzésben írtam.

Megváltozott a világ és vele változott a hírérték: ma a szenzációs és az érdekes a hír, míg valamikor a lényeges és a fontos számított annak. A bonyolult témákat leegyszerűsítik, botrány, dráma és konfliktusközpontú megközelítés jellemzi a hírműsorokat.

Ez van…

Tetszik, nem tetszik, azért ilyenek a hírek, mert ez érdekeli az embereket. Az egyik vezető hírműsor szerkesztője árulta el egy előadásában, hogy amint kevesebb a rossz hír, azonnal zuhan a nézettség.

Szándékosan nem foglalok állást, hogy ez jó vagy rossz. Mindössze arra akartam rávilágítani miért a rossz hírek a jó hírek. De van jó hír is: az itt leírtak haszna ennél jóval több számodra! E törvényszerűségeket alkalmazva hatékonyabbá tudod tenni a kommunikációd és hírértéket generálhatsz, ezáltal bekerülhetsz a médiába és készpénztérő hírnevet építhetsz.

Irány a címlap!

Fülöp Zoli

Jól van ez így? Neked mi a véleményed? Szólj hozzá és ha tetszett a bejegyzés, kérlek oszd meg másokkal ezekkel a gombokkal itt lent – előre is köszönöm:




Switch to our mobile site