Archive for the 'hírnév' Category

Legenda születik: Szilágyi Áron olimpiai győzelmének hihetetlen történelmi párhuzama

Bár a történetben jelentős szerepet játszik a hírnév, e bejegyzésem kivételesen mégsem a PR-ről, hanem sokkal érdekesebb dologról szól: egy legenda születéséről…

Szilágyi Áron szerezte hazánk első olimpiai aranyát kardvívásban és ezzel a Londoni Olimpia magyar hőse lett. Érdeklődve olvastam a róla szóló tudósításokat, mert szerettem volna többet megtudni róla, szerettem volna  jobban megismerni és…

… az Index cikkét olvasva egyre erősödött bennem a gyanú, hogy – bármilyen hihetetlennek tűnik – mindez már megtörtént valamikor. És akkor beugrott: Terstyánszky!

Az 1928-as Amsterdami Olimpia hőse – Szilágyi Áronhoz – hasonlóan a kardvívásban olimpiai aranyat szerző Terstyánszky Ödön volt. Persze a vívás hagyományosan magyar erősség és Szilágyi aranya a 35. a sportág hazai történetében, így az nem lenne elég a párhuzamhoz. Azonban ennél jóval többről van szó:

terstyánszki
A kép forrása: Blikk.hu

Szilágyi Áron A kép forrása: MTI

Terstyánszky Ödön a kardvívás olimpiai bajnoka
1928. Amszterdam

Szilágyi Áron a kardvívás olimpiai bajnoka
2012. London

  • Terstyánszky volt az ész vívás megtestesítője. Prezíc Ödönnek csúfolták, mert feljegyzéseket készített az ellenfeleiről.
  • Az Index fent idézett cikkből kiderül, hogy Szilágyi felkészült az ellenfeleiből, az edzőjével 250 csörtét elemeztek ki és a laptop ott volt végig mellette és még két asszó között is használta. Ésszel vívott.
  • Terstyánszky – aki egyébként polihisztor volt – pszichológia tanulmányt írt Dosztojevszkij egyik hőséről.

És akinek ez még mindig nem lenne elég:

  • Szilágyi szeptemberben kezdi meg pszichológiai tanulmányait a Károlin.
  • Terstyánszky 1890-ban született.
  • Szilágyi 1990-ben…

Nem tudom ki hogyan van vele, de számomra nagyon izgalmas ez a történelmi párhuzam:

Terstyánszky Ödön egy élő legenda volt a maga idejében. Az I. világháborúban megsérült a jobb karja, ami kettétörte a sportolói karrierjét. Azonban szívós szorgalommal megtanult bal kézzel vívni és ezután aratta sikereit az ész vívásnak köszönhetően.

Úgy érzem, hogy Szilágyi Áron győzelmével egy hasonló legenda van születőben, akiről már most azt mondják, hogy Ő lehet a “vívás Puskása”… Úgy legyen!

Ha tetszett a történet, kérlek oszd meg a bejegyzést, hogy minél többekhez eljusson.

Fülöp Zoli

 

Online PR: ez a minimum!

Istentelenül fel tudom húzni magam azon a sok hiteltelen honlapon amibe akkor botlok, amikor keresek valamit az interneten. A „kedvenceim” azok az oldalak, ahol nincs se név, se cégnév, semmi, amiből kiderülhetne ki áll mögötte vagy amiből eldönthetném hihetek-e az oldalnak.

Mindössze 30 másodperc, vagy még annyi se

Egyre több az ilyen hiteltelen oldal, és ha véletlen van is rajtuk valami értelmes információ, nem tudni honnan származik. Aztán rendszerint egy hasonló gagyi oldalon belebotlom ugyanabba a szövegbe. Ezért ha végre egy hitelesnek tűnő honlapra bukkanok, szinte azonnal berakom a kedvencekbe, hozzáadom a Google olvasóhoz vagy feliratkozom ha lehet.

Mindez alig tart tovább 30 másodpercnél és a honlap bekerül a hiteles vagy hiteltelen dobozva a fejemben – ha hiteltelen még le is tiltom a böngészőben, hogy soha többé ne lássam. Éppen ezért ez a 30 másodperc rendkívüli fontosságú, hiszen ezen áll vagy bukik minden. Durván 30 másodperc áll rendelkezésre a hitelesség építésére.

De nézzük, mi is történik ebben a 30 másodpercben?

Előzmények. Amikor egy valaki keres valamit beírja a keresett szót a Google-be és kap egy halom találatot: linkgyűjtők, kapuoldalak, irreleváns fórum hozzászólások és Facebook bejegyzések, és így tovább. Egy rakás szemét – amit egyébként imád a kereső… Ekkor elkezdi variálni a kulcsszavakat, megpróbál egy másikat, pontosítja a keresést szóösszetételekkel és ha szerencséje van hamar talál valami értelmeset:

1.másodperc

Az érdeklődő szkenneli a kereső által kidobott információkat – rendszerint az első oldalon. Ha több érdekesnek és hasznosnak tűnő infót talál, átfutja őket és próbálja eldönteni: vajon mi lehet ez? Honlap? Blog? Szakmai cikk? És milyen a többi találat? Érdekes a többi is. Esetleg van több hasonló találat az első oldalon ugyanabból a hitelesnek tűnő forrásból és ezek relevánsak?

Ha mindez rendben, az érdeklődő nyugodtan klikkel. És mindez öt másodperc alatt történik anélkül, hogy végiggondolná…

FONTOS: A kereső nem más, mint egy harmadik személy véleménye. Ezért nagyon fontos, hogy a céged honlapja a releváns kulcsszavakra megjelenjen a keresőben, de nem akárhogyan: pozitív, hiteles környezetben!

6. másodperc

Az érdeklődő klikkel és ott találja magát az oldalon. Újra szkennel: arról szól az oldal, amit keresett? Fogózkodót keres, amiből következtethet a tartalomra. A másodperc törtrésze alatt összeveti a domain nevet a tartalommal. Megnézi a képeket, a dizájnt. Témába vágó szavakat, kifejezéseket keres. Keresi az összhangot és igyekszik kitalálni, hogy jó helyen jár-e?

Ekkor mindössze három másodperc áll rendelkezésre, hogy meggyőzd a látogatót: egy honlap online PR szempontból akkor jó, ha azonnal kiderül miről szól az oldal! Ne kelljen gondolkodni rajta! Ha minden stimmel, a látogató úgy dönt, marad még egy kicsit.

9. másodperc

A látogató megelőlegezett néhány másodperc bizalmat. Érdeklődve böngészi át a weboldalt. Meg kell ragadni a figyelmét érdekes és releváns tartalommal! Hát segíts neki, ne rejtsd el a tartalmat, hanem dugd az orra alá! Emeld ki a lényeget, címekkel, alcímekkel, részletekkel, ízelítőkkel. Így remélhetőleg tovább olvas! Itt általában elidőzik akár tíz teljes másodpercet is, de ez az a pillanat, amikor a látogató elkezd gyanakodni: „elhihetem én ezt?”

20. másodperc

Miután a látogató megbizonyosodott, hogy számára érdekes és értékes információk találhatók az oldalon, támpontokat keress, hogy eldönthesse hiteles forrással van dolga.

Ekkor a látogató elkezd bizonyítékokat keresni, hogy hihet-e az oldalnak? Keresgél egy kicsit, hogy vajon igazi céget, vagy hús-vér embert takar-e az oldal, keresi a szakértelem és a megbízhatóság jeleit. Megnézi a kapcsolat oldalt, a fotókat, a cikkek szerzőit.

FONTOS: Ma már nem az a probléma, hogy nem található információt a interneten. Ellenkezőleg: tengernyi információt lehet találni. A probléma ma hiteles információt találni.

Ezért nagyon fontos, hogy tűnj hitelesnek! Hitelesítsd a tartalmat, mutass szakértelmet, adj bizonyítékokat. Tíz másodperced van erre. Ha ennyi idő alatt nem tudod meggyőzni, akkor nagy a kockázata, hogy bezárja az oldalt és elveszted a látogatót. De ha sikerül megnyerned a bizalmát, akkor kényelembe helyezi magát és várja az információt, és nyert ügyed van…

Röviden a lényeg

Ki és mit mondott. Ennek azonnal ki kell derülnie a honlapról. Ha a márkád még nem ismert, akkor a tartalomra kell helyezni a hangsúlyt és ha az felkeltette az érdeklődést, akkor jöhet a bemutatkozás. Ha azonban már széles körben ismert a márka, a márkát kell előtérbe helyezni és ha az megragadta a figyelmet, jöhet az infó. Természetesen ez a személyes márkára is igaz.

Megjegyzem, természetesen azért lehet ezt még bonyolítani. Az Edutus Modern Tudományok Főiskoláján (leánykori nevén MÜTF) tartott online PR órákon egy fél napon keresztül tárgyaljuk a hitelesség problematikáját és akkor is csak nagy vonalakban. De ez röviden a lényeg. A minimum. A hitelesség alapja.

Ha van jó vagy rossz példád, írd meg egy kommentben. Ha pedig tetszett a bejegyzés, kérlek oszd meg.

Fülöp Zoli

*Ez egy korábbi cikkem átdolgozása. A cikk eredeti változata a Marketing Navigátor magazin 2011. szeptemberi számában volt olvasható.

A mezítelenség páncélja

A hétvégén ritka élményben volt részem: Rúzsa Magdi, Magdaléna Rúzsa című estjén jártam. Az előadás különlegessége, hogy a dalokat prózai részek keretezik, amikor Rúzsa Magdi saját életéről mesél megrendítő őszinteséggel.

Mesél a gyermekkoráról, az első szerelemről, a háborúról – ahogyan Ő látta -, és mesél vágyakról, fájdalmakról. Mígnem ott állt kitárulkozva, őszintén és sebezhetően és végtelenül hitelesen. Hitelesen és ettől erősen. Így válik a sebezhetőség erővé, a mezítelenség erős páncéllá.

Bátrak erénye

Óriási bátorság kell az ilyen őszinteséghez, mert elsőként önmagunkkal kell szembenézni. Nem mindenki képes erre. Amikor politikusokkal dolgoztam, itt dőlt el minden: aki képes volt őszintének lenni, az képes volt arra, hogy nagy dolgokat vigyen véghez.

A nyíltság paradoxona

Érdekes paradoxon ez: minél kevesebbet tudnak egy médiaszereplőről az emberek, annál támadhatóbb – legyen az politikus, művész, sportoló vagy éppen vállalkozó-, mert a róla alkotott képet könnyű átszínezni. Ezzel szemben ha nyíltan, őszintén beszél önmagáról, nehezebb támadni, mert már nincs a dolgoknak hírértéke. Ugyanakkor az őszinte beszéd lehetőséget ad megmagyarázni, jó színben feltüntetni a dolgokat – mielőtt a konkurencia vagy éppen a média félremagyarázhatná, rossz színben tűntethetné fel ugyanazt.

Jó példa erre Szabó Győző vallomása a drogos múltjáról. Őszintén kiállt és félremagyarázhatatlanul elmondott mindent – azaz írt egy könyvet. És ezen a ponton éppen ez az őszinteség teszi hitelesség és erőssé. Így arról szól ez a történet, hogy “Szabó Győző legyőzte a drogot”. Míg ha ugyanerről a médiában hallunk először valószínűleg így hangzana: “Fény derült Szabó Győző sötét titkára”. Van némi különbség, pedig senki nem állított valótlant.

Akkor mostantól az életem nyitott könyv?

Persze ez koránt sem jelenti azt, hogy nyitott könyvként kell élni az életet! Azonban azt igen, hogy őszintének kell lenni és minden lényeges dologról beszélni ami a megítélést befolyásolhatja (de minimum fel kell készülni arra, hogy mi történik ha véletlen kiderül). Ez az őszinteség az egyik olyan dolog ami megkülönbözteti a hírnevet a hírhedtségtől. Annak akinek fontos a személyes márka, ez elengedhetetlen…

A végére egy megjegyzés: ha teheted, feltétlen nézd meg Rúzsa Magdi estjét, mert fantasztikus élmény!

Ha van véleményed, szólj hozzá! Ha pedig tetszett, kérlek oszd meg a bejegyzést – előre is köszönöm:)

 

Fülöp Zoli




Switch to our mobile site