Nagy veszteség Garas Dezső halála. Számomra – felejthetetlen színészi játéka mellett – azért mert Ő értette meg velem mi az élet értelme… 1997-ben történt. A sors különös egybeesése, hogy éppen szilveszter előtt néhány nappal. A TV-t néztem.
Közéleti szereplőket kérdeztek meg arról, hogy mi az élet értelme? Bár még akkor nem tudtam, de vélhetően a közelgő 98’-as választások miatt – a kormánypártok vezetői, Horn Gyula, Kuncze Gábor valamint Göncz Árpád köztársasági elnök nyilatkozott finoman szólva is üres frázisokat az élet értelméről.
Hagyták elgurulni a feldobott labdát: ugyanolyan öltönyben, ugyanolyan semleges háttér előtt, hangsúlyok, mimika, gesztusok és lényegi mondandó nélkül beszéltek. Dögunalom – megjegyzem ekkor még a politikai kommunikáció csak a szárnyait bontogatta és a péert is csak kevesen ismerték és píárnak mondták.
Ekkor Garas Dezsőnek szegezték a kérdést: mi az élet értelme? És amit akkor mondott soha nem felejtem el:
Előre is kérem az elnézésed, mert sajnos nem emlékszem pontosan minden részletre. Úgy adom vissza, ahogyan másfél évtized homályából emlékszem. Talán a képzeletem megmásított ezt-azt, de az üzenetre tisztán emlékszem, mintha csak ma történt volna.
Garas Dezső egy kávéházban ült. Nyakában selyem sál, előtte egy feketekávé. A kávéházat halk zsongás és kívülről beszűrődő fény tette élővé, barátságossá. A kérdés hallatán Garas Dezső lassan, elgondolkozva kevergetni kezdte a kávéját, majd megismételte:
- Az élet értelme? Erről eszembe jut egy történet – mondta.
A történet szerint Garas Dezső fiatal színészként a Siófokon haknizott a társulattal. Amikor este szórakozni indultak, az egyik idős színész – a nevére sajnos már nem emlékszem – a kikötőnél felkiáltott és az éjszakai fényekben ragyogó túlpartra mutatott:
- Oda nézzetek ott vannak a fények, ott az élet! Menjünk át Füredre!
Azzal áthajóztak Balatonfüredre. Amikor leszálltak a hajóról, ez az idős színész sarkon fordult, felemelte a kezét, a túlpartra mutatott és felkiáltott:
- Oda nézzetek ott vannak a fények, ott az élet! Menjünk Siófokra!
- De hát akkor hol van az élet? – kérdezte a történet végén Garas Dezső. Mosolyogva felnézett a kávéja mellől, majd derűs bölcsességgel és könnyed eleganciával csak annyit mondott: ÚTKÖZBEN…
Ezzel a szép történettel kívánok Neked magánéleti és üzleti sikerekben, egészségben, barátságban, szerelemben és élményekben gazdag, boldog új évet.
Fülöp Zoli
Legfrisebb kommentek